Endometriosis és Inkontinencia

Akit ez a téma érdekel, annak nyilván nem kell az endometriozisról bővebben itt írni

Endometriózis

Az endometriozis és az inkontinencia két okból kerülnek egymással kapcsolatba:

Az endometriozis gyakori – kismedencei – formájában a kórosan méhen kívül elhelyezkedő nyálkahártya ráterjedhet a hólyagra, és ennek funkcióját is érinti. Bizonyos esetekben már ez is inkontinenciához vezet. (Ugyanez vonatkozik a végbélre is. lásd: Székletinkontinencia )

A közvetett összefüggés azonban gyakoribb, pontosabban könnyebben megállapítható.  A gyógyszeres kezelés igazolt endometriozis esetén sajnos ritkán jár gyógyulással, ilyenkor ha a feltételek adottak, műtéttel távolítják el a beszűrődött területeket. A mai elfogadott, és nálunk is elterjedt eljárás az úgynevezett laparoszkópos műtét, persze ha ez lehetséges. Ekkor nem nyitják meg a hasfalat, ezért a műtét kevésbé megterhelő, és a gyógyulás is gyorsabb. Amennyiben – egyébként bármilyen – műtét a kismedencére, esetleg a deréktáji gerincre is kiterjed, az inkontinencia kialakulásának lehetősége mindig fennáll. Tekintve a hólyag (vegetatív) beidegzésének sajátosságait, ez szélsőséges eseteket kivéve nem tekinthető műhibának.

A hólyagra és a környékére kiterjedő műtétek utáni működészavarok sajátos módon nem azonnal a műtét után jelentkeznek, hanem általában 1-2 hét múlva. A képet befolyásolja, hogy az ilyen beavatkozások pár napos állandó katéterezéssel járnak. A katéter eltávolítását követően hamarosan megszűnik a normális ürítés, amit egy ideig elfedhet, hogy az érintett a hasizmok megfeszítésével végzi azt – credé technika – több-kevesebb sikerrel. A nők, akiket hibásan  (lásd:  Vajon miért pisilnek többször a nők? )   kislány korukban megtanítanak inger nélkül is megindítani a vizeletüket, szinte automatikusan ezt teszik. Tapasztalatom szerint, ha ezt az orvosok észlelik, ismét állandó katéterre térnek vissza, azonban ez a problémát alig befolyásolja, sőt ennek a fertőzések miatt kockázatai is vannak. Sokszor feltételezik, hogy az endometriozis műtéte után az ürítés azért nem történik meg, mert a záróizom nem nyílik ki. Ez azonban nem az igazi ok, ezért az erre ható kezelés teljesen felesleges. A valódi ok, a hólyag izomzat összehúzódásának hiánya, ugyanis a hólyag belső szervezettségének köszönhetően csak ilyenkor nyílik meg a záróizom. (Egyébként e nélkül is elfolyna a vizelet, tehát inkontinencia jelentkezne.)  Ha a műtét után a záróizom sem működik, értsd folyamatosan nyitott, akkor a baj sokkal nagyobb. A tényleges ok ismeretében sokan gyógyszeresen próbálják a hólyagot összehúzódásra késztetni általában egy rohamokban jelentkező vázizom gyengeség ellenes szerrel, de én még nem hallottam ilyen kezelésről, ami sikeres lett volna.

Az egyetlen lehetséges kezelés ebben az esetben – és sok más esetben is – a hólyag normális összehúzódásának kiváltása a falában lévő érzősejteken (mechanoreceptoron) keresztül, az erre alkalmas technikával. Ismerni kell a módszeren kívül az adott állapotra hatásos elektromos ingerformát is, mert esetenként másra van szükség a hatás elérésére. Amennyiben sikerül kellően organizált összehúzódásra képessé tenni a hólyag izomzatát – ezt hívják detrusornak – úgy a záróizom is kinyílik a megfelelő időben.

Miután az esetek különböznek egymástól, nem lehet előre megállapítani, hogy mennyi idő és kezelés kell a működés visszatéréséhez, de tapasztalatom szerint legalább 10 kezelés szükséges.

Amennyiben az inkontinencia oka a hólyagot beszűrő méhnyálkahártya, úgy a működészavar sok formában jelentkezhet, és a kezelést is csak a kialakult inkontinencia kivizsgálása, formájának tisztázása után lehetséges meghatározni.

 

Dr.Szabados Péter

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com